A kiscicánk kiválasztása

Beagle

Az új kiscica kiválasztása  

Izgalmas dolog kiválasztani az új kiscicát, ám ez  nem olyasvalami, amit nem kellene komolyan venni, végül is a macskák akár húsz évig is elélnek. Ez hosszú idő, tehát számítsunk arra, hogy ilyen sokáig fogjuk megosztani vele az életterünket. 

Fajtatiszta macskát, vagy keveréket? 

Ez személyes döntés kérdése. A nemes, fajtatiszta macskák drágák lehetnek, de az ő esetükben előre lehet tudni, hogy hogy néznek majd ki kifejlett korukban. 

Ha elhatároztuk, hogy pedigrés macskát választunk, akkor olvassunk utána a különböző fajták tulajdonságainak. Több mint hetven fajtából választhatunk. Az Internet remek tudásforrást biztosít a háttérkutatáshoz, és szinte minden fajtának megvan a maga weboldala. 

Olvassunk utána, hogy az általunk választott fajta milyen öröklött tulajdonságokkal rndelkezik, és hogy milyen öröklött betegségei lehetnek, illetve, milyen orvosi vizsgálatot kell elvégezni rajtuk. 

Mi a helyzet az egyes fajták személyiségét illetően? Ha kisgyerekeink vannak például, akkor talán érdemes olyanfajta kiscicát választani, amely köztudottan játékos és társaságkedvelő, mint például a burma. Az is nagyon fontos, hogy tegyük fel magunknak a kérdést, milyen fajta macskaápolásra lesz szükség. A hosszú szőrű fajták, mint például a perzsa és a birman, napi gondozást igényelnek. Vajon van-e ehhez elegendő időnk és türelmünk?  

A keverékek nagyobb tűrőképességgel bírnak, habár nem olyan könnyű előre megjósolni, hogy milyen fajta macska fejlődik ki belőlük. Ha egy mód van rá, látogassuk meg többször is a jövendőbeli kiscicát, hogy fogalmat alkothassunk arról, hogy milyen lesz a jelleme. Ne siessük el a döntést. 

Kiválasztás az alomból 

Ha egy alomból választunk kiscicát, akkor erre az esetre adunk pár egyszerű tippet, amelyek megkönnyítik a választást. Szánjuk rá az időt, és tegyünk fel rengeteg kérdést, pl. látta-e a kiscicákat állatorvos, megvizsgálták-e őket, beoltották és féregtelenítették-e valamennyit? 

Milyen környezetben tartják az almot? Legyünk óvatosak, hogyha istállóban, vagy valamilyen tanyán tartják őket, ahol kevés alkalmuk van az emberrel való találkozásra. A macskák szocializációs szakasza nagyon rövid, a negyedik és tizenhatodik hét között zajlik. Az a kiscica, amelyik nem szokik hozzá bizonyos látványokhoz, hangokhoz és szagokhoz, amelyek hozzátartoznak a normális élethez, később problémákkal küszködhet. 

Bármilyen szívszorongató dolog is lehet, mégis gondoljuk meg kétszer is, mielőtt olyan kiscicát választunk, amely különösen idegesnek tetszik. Ez a korai szocializáció hiányának jele lehet. Ne essünk abba a kísértésbe sem, hogy a leggyengébb, legkisebb kiscicát választjuk pusztán sajnálatból. Sokba kerülhet még ez a hiba. 

Ne válasszuk el túl hamar a kiscicát az anyjától vagy a testvéreitől. Legalább hat-hét hetes koráig közöttük kell maradnia. 

Honnét szerezzük be a kiscicát? 

Rengeteg helyről lehet kiscicához jutni – a közeli állatmenhelyekről, újsághirdetések alapján, barátoktól és családtagoktól, illetve tenyésztőktől. Ha fajtatiszta állatot keresünk, akkor próbáljuk felkeresni valamilyen tenyésztői klubot, vagy speciális, macskákkal foglalkozó lapban nézzünk utána a felhozatalnak. Ha úgy döntünk, hogy keverék macskát viszünk haza, akkor érdemes a helybéli állatmenhelyeken körülnézni. Ne lepődjünk meg, ha egy csomó kérdést föltesznek, és körülnéznek az otthonunkban is, hogy jó helyre kerül-e a kiscica. A jobb menhelyek feltétlenül meg akarnak győződni arról, hogy jó kezekbe kerül a kiadott állat.